The System Paradigm

The introduction explains the sense in which the concept of a paradigm, whose originator, T.S. Kuhn, was inspired by the history of the national sciences, is applied to the context of the social sciences. Here the new paradigm does not necessarily replace the old; several paradigms may function effectively side by side. The milestones in the development of the system paradigm have been the works of Marx, Mises, Hayek, Polányi, Schumpeter and Eucken. Although these make a heterogeneous list in terms of their philosophies and political positions, they share a 'system approach'. They deal not just with individual details of the economy but with the system as a whole, and not just with the economy but with the political, ideological and social dimensions, paying special heed to the interactions between each sphere. The great task for the system paradigm is to study the post-socialist transition. For this, it is indispensable; its explanatory power cannot be replaced by any other paradigm. On the other hand, those applying the system paradigm (like the exponents of other paradigms) are often gravely mistaken. The predictive force of the system paradigm is limited, which urges modesty upon those who employ it.http://deepblue.lib.umich.edu/bitstream/2027.42/39662/3/wp278.pd

The System Paradigm

The introduction explains the sense in which the concept of a paradigm, whose originator, T.S. Kuhn, was inspired by the history of the national sciences, is applied to the context of the social sciences. Here the new paradigm does not necessarily replace the old; several paradigms may function effectively side by side. The milestones in the development of the system paradigm have been the works of Marx, Mises, Hayek, Polányi, Schumpeter and Eucken. Although these make a heterogeneous list in terms of their philosophies and political positions, they share a 'system approach'. They deal not just with individual details of the economy but with the system as a whole, and not just with the economy but with the political, ideological and social dimensions, paying special heed to the interactions between each sphere. The great task for the system paradigm is to study the post-socialist transition. For this, it is indispensable; its explanatory power cannot be replaced by any other paradigm. On the other hand, those applying the system paradigm (like the exponents of other paradigms) are often gravely mistaken. The predictive force of the system paradigm is limited, which urges modesty upon those who employ it.socialist system, capitalist system, systemic change, comparative economics

Innovation and Dynamism: Interaction between Systems and Technical Progress

Literature on post-socialist transformation usually deals with the political, economic and social sides of it, although there have also been important changes in the field of technical advance in the last 20 years. One of capitalism’s main virtues is the strong incentive it gives to dynamism, enterprise and the innovation process. Every revolutionary new product (for civilian use) has been brought about by the capitalist system. The socialist system was capable, at most, of developing new military products. The article analyzes how far the radical difference can be explained by the innate tendencies and basic attributes of the two systems. Our daily lives have been transformed by these new products (for instance, the sphere of information and communications by the computer, the mobile phone and the internet). While many people see all these as favorable changes, fewer discern the causal relation between the capitalist system and rapid technical progress. Yet the usual syllabus of microeconomics does not enlighten students on this important virtue of capitalism, which is not adequately emphasized in the statements of leading politicians either.systems, capitalist system, socialist system, innovation, technical progress, Schumpeterian entrepreneurship

Taking Stock

Politisches System; Autoritäres System; Regulierung; Wirtschaftsordnung; Ungarn

A rendszerparadigma. Fogalmi tisztázás = The system paradigm

Tanulmányomban, amint azt a cím is jelzi, használni szeretném a paradigma fogalmát. Ezt Kuhn vezette be a tudományelméletbe klasszikus művében (Kuhn [1962]). Kuhn nem adott egyértelmű definíciót, s maga a fogalom sok vitára adott okot. A konferenciára készülve, újraolvastam számos művet az általános tudományelmélet és speciálisan a közgazdaságtani metodológia köréből. Ha más nem, már ez a meghökkentő olvasmányélmény is óvatosságra int. Nyoma sincsen konszenzusnak, még az alapfogalmak értelmezésében sem. Ingerült konfrontatív vita zajlik. A szűkebben vett tudományelmélet és tudománytörténet alternatív iskolái közötti egyet nem értés mélyen gyökeredzik híveiknek egymástól eltérő filozófiai felfogásában. Szeretném elkerülni ezt az aknamezőt. Ez késztet arra, hogy fogalmi tisztázással kezdjem a fejtegetést, az esetleges félreértések elkerülésére. Nem kívánok hozzászólni ahhoz, hogy mennyiben volt Poppernek, Kuhnnak, Lakatosnak vagy másnak igaza a tudomány történetének elemzésében. A korrekt tárgyalásA szerző a cikk bevezetőjében ismerteti, milyen értelmezésben használja a társadalomtudományokra vonatkozóan a paradigma fogalmát, amelyet T. S. Kuhn eredetileg a természettudományok történetétől ihletve alkotott meg. Az új paradigma nem okvetlenül váltja fel a korábbit; több paradigma munkaképesen működhet egymás mellett. A rendszerparadigma kialakulásának mérföldkövei: Marx, Mises, Hayek, Polányi, Schumpeter és Eucken munkái. Noha filozófiájukat és politikai állásfoglalásukat tekintve igen heterogén a névsor, közös bennük a rendszerszemlélet\". Nemcsak a gazdaság egy-egy részletével foglalkoznak, hanem a rendszer egészével; nemcsak a gazdasággal, hanem a politikai, ideológiai és a társadalmi dimenziókkal is, s különös figyelmet fordítanak valamennyi szféra interakcióira. A rendszerparadigma nagy vizsgafeladata a posztszocialista átmenet kutatása. Ehhez nélkülözhetetlen; a magyarázó erőt tekintve semmilyen más paradigmával nem pótolható. Viszont a rendszerparadigma alkalmazói előrejelzéseikben (akárcsak más paradigmák művelői) sokszor súlyosan tévedtek. A rendszerparadigma prediktív ereje korlátozott, s ez szerénységre inti felhasználóit. / === / The notion of paradigm was originally created by T. S. Kuhn and inspired by the history of natural sciences. The introduction of the article explains the interpreation of the notion as used in social sciences. In this context a new paradigm does not necessarily replace the earlier one, several paradigms can operate beside each other. The milestones of the system paradigm are the works of Marx, Mises, Hayek, Polányi, Schumpeter and Eucken. Although the list is rather heterogeneous as regards the philosophies and political stand of the authors, common to them is the \"systemic approach\". They discuss not some detail of the economy, but the system as a whole; not only the economy, but the political, ideological and societal dimensions as well, and they pay particular attention to the interactions among all spheres. It is a great examination task of the system paradigm to research the post-socialist transition. It is indispensable for that; as regards explanatory power, it cannot be replaced by any other paradigm. On the other hand, the users of the system paradigm frequently made grave errors in their forecasts (similarly to those using other paradigms). The predictive power of the system paradigm is restricted and this warns its users to caution

A költségvetési korlát megkeményítése a posztszocialista országokban = Hardening of the budget constraint in the post-socialist countries

A költségvetési korlát megkeményítése nem egyforma mértékben ment végbe minden posztszocialista gazdaságban. Egyes országokban messzire jutottak ebben a tekintetben, másokban viszont alig változott az indulóállapot. A tanulmány áttekinti a költségvetési korlát puhaságának különböző megnyilvánulásait: az állami támogatásokat, a puha adózást, a nem teljesítő bankkölcsönöket, a vállalatközi tartozások felgyülemlését és a kifizetetlen béreket. A jelenséget sokféle tényező okozza, amelyek többnyire együttesen jelentkeznek. Az állami tulajdon fenntartása kedvez a puha költségvetési szindróma megrögződésének, a privatizálás elősegíti a keményítést, de nem elégséges feltétele a kemény korlát érvényesítésének. Ehhez megfelelő politikai, jogi és gazdasági környezetet kell céltudatosan kialakítani. A posztszocialista átmenet kezdetén sokan azt hitték, hogy a hatékony piacgazdaság létrehozásához elegendő lesz megvalósítani a liberalizáció, privatizáció és stabilizáció "szentháromságát". Mára már kiderült, hogy a költségvetési korlát megkeményítése az említett három feladattal egyenrangúan fontos. Ahol ez nem valósul meg (például Oroszország), ott a privatizáció nem hozza meg a várt eredményt. ___________________ The budget constraint has not hardened to equal degrees in the various post-socialist countries. In some of them, a great deal has been done in this respect, while in others there has been hardly any change from the initial state. This study surveys the typical manifestations of softness of the budget constraint, such as state subsidies, soft taxation, non-performing loans, the accumulation of trade arrears between firms, and the build-up of wage arrears. Softness of the budget constraint is caused by several factors that tend to act in combination. Thus retention of state ownership helps to preserve the soft budget-constraint syndrome, while privatization encourages the budget constraint to harden, although it does not form a sufficient condition for it to happen. Purposeful development of the requisite political, legal and economic conditions is also required. It was widely maintained at the outset of the post-socialist transition that the 'Holy Trinity' of liberalization, privatization and stabilization would suffice to produce an efficient market economy. Since then, it has become clear that hardening the budget constraint needs to be given equal priority with these. Otherwise, the effects of privatization will fall short of expectations, as they have in Russia, for example

Hungary's U-Turn

For two decades Hungary, like the other Eastern European countries, followed a general policy of establishing and strengthening the institutions of democracy, rule of law, and a market economy based on private property. However, since the elections of 2010, when Viktor Orbán's Fidesz party came to power, Hungary has made a dramatic U-turn. This article investigates the different spheres of society: political institutions, the rule of law, and the influence of state and market on one another, as well as the world of ideology (education, science and art), and describes the U-turn’s implications for these fields and the effect it has on the life of people. It argues against the frequent misunderstandings in the interpretation and evaluation of the Hungarian situation, pointing out some typical intellectual fallacies. It draws attention to the dangers of strengthening nationalism, and to the ambivalence evident in Hungarian foreign policy, and looks into the relationship between Hungary and the Western world, particularly the European Union. Finally, it outlines the possible scenarios resulting from future developments in the Hungarian situation

The Soft Budget Constraint. An introductory study to volume IV of the Life’s Work series

The author’s ideas on the soft budget constraint (SBC) were first expressed in 1976. Much progress has been made in understanding the problem over the ensuing four decades. The study takes issue with those who confine the concept to the process of bailing out loss-making socialist firms. It shows how the syndrome can appear in various organizations and forms in many spheres of the economy and points to the various means available for financial rescue. Single bailouts do not as such generate the SBC syndrome. It develops where the SBC becomes built into expectations. Special heed is paid to features generated by the syndrome in rescuer and rescuee organizations. The study reports on the spread of the syndrome in various periods of the socialist and the capitalist system, in various sectors. The author expresses his views on normative questions and on therapies against the harmful effects. He deals first with actual practice, then places the theory of the SBC in the sphere of ideas and models, showing how it relates to other theoretical trends, including institutional and behavioural economics and theories of moral hazard and inconsistency in time. He shows how far the intellectual apparatus of the SBC has spread in theoretical literature and where it has reached in the process of “canonization” by the economics profession. Finally, he reviews the main research tasks ahead

Bevezetés a Központosítás és piaci reform című kötethez = Introduction to the volume Centralization and Market Reform

Az alábbi írás Kornai János életműsorozata közeljövőben megjelenő harmadik kötetének bevezetője alapján készült. (A sorozat első kötete, A hiány és második kötete, A szocialista rendszer 2012-ben jelent meg.) Ritkán fordul elő, hogy életművét rendszerezve, egy szerző maga veszi tételesen sorra írásait, tárja fel az írások megszületésének körülményeit, és elemzi őket több évtized távlatából. Kornai János életműsorozatának összeállításakor erre a rendkívüli feladatra vállalkozott. A kötetben megjelenő 22 íráshoz fűzött gondolatainak közlésekor mai szemmel veszi górcső alá az egy kivételével a rendszerváltás előtt írt cikkeit, valamint 1956-ban írott első könyvét, A túlzott központosítást. Az írásokat rendszerező bevezető a központosításra és a piaci reformra összpontosítja a figyelmet - e témakörről bebizonyosodott, hogy korai még csupán a közgazdaságtani elmélettörténet fejezeteként számon tartani. A kötetben megjelenő írások egy része közvetlenül kapcsolódik a magyar gazdaság tapasztalataihoz, másik része pedig elméleti jellegű. Ennek megfelelően az itt közölt bevezetés is foglalkozik mind a magyar gazdaságtörténet máig is figyelemre méltó és tanulságos gyakorlati problémáival, mind pedig a szocializmust és a kapitalizmust, a centralizált és decentralizált formákat összehasonlító általános elméletekkel. ______ This piece forms the introduction to the forthcoming third volume of János Kor-nai s life s work series reissued in Hungarian. (The first and second volumes, Economics of Shortage and The Political Economy of the Socialist System, ap-peared in 2012.) It is rare for an author to arrange his own life s work, taking his writings item by item, presenting the circumstances in which they arose, and ana-lysing them decades later. His thoughts on the twenty-two writings in the volume, at the time of republication, involve scrutinizing with present-day eyes articles written, with one exception, before the change of system, along with his first book, Overcentralization, written in 1956. The introduction that systematizes these fo-cuses on centralization and on market reform - events show it is still too soon to see these subjects simply as a chapter in the theoretical history of economics. Some of the articles draw directly on experiences with the Hungarian economy, while others have a theoretical nature. So the introduction also deals both with practical problems of Hungarian economic history that remain notable and instructive, and with comparative general theories of socialism and capitalism and centralized and decentralized forms